HASMENÉS
Ha a csincsilla fenekén a szőre össze van ragadva és nedvesnek tűnik, valószínűleg hasmenése van. Ilyenkor a csincsillazizi egyértelműen "kenődik". Ha csak egyszerűen puhább a szokásosnál még nem kell megijedni, mert lehet, hogy csak sok gyümölcsöt kapott és attól van. Ilyenkor elég, ha kicsit visszafogjuk a gyümölcsfogyasztását.
Teendők:
Előszöris meg kell állapítani, mióta is lehet hasmenése a csininek. Már csak azért is, mert ez akár egy komolyabb betegség tünete is lehet. Ha csak nemrégiben kezdődött, különítsük el a társától, csak szénát, sok vizet, szárított kamillát, és sótlan, vajtalan pattogatott kukoricát kapjon.
Ha a hasmenés még néhány nap múlva is fennáll, vigyük el egy olyan állatorvoshoz, akinek komolyabb tapasztalata van a csincsillák terén. Valószínűleg majd kap néhány adag infúziót a kiszáradás ellen és valami bélflórahelyreállító szert. (Figyelem: Ne hagyjuk, hogy antibiotikumot adjon a csininek, hacsak laborvizsgálatokkal meg nem állapítottak valamit, ami ezt indokolttá teszi. Az indokolatlanul adott antibiotikumok ugyanis csak sokkal jobban tönkreteszik a kicsi állatok bélflóráját)
A lényeg, hogy ne pánikoljunk! Több mint valószínű, hogy hőn szeretett csincsilláink egyszerűen "telezabálták" magukat, vagy túl sok nasit vagy mazsolát adtunk nekik. (Hát igen, kedvenc csinjeink tagadhatatlanul édesszájúak.. az enyémek még a szekrény tetejére is képesek felkapaszkodni, hogy mazsolát vagy csokit lopjanak) De ez főleg a fiatal csincsilláknál fordul elő. A babykoruk óta friss gyümölcsön/zöldségen élő csineszek szerintem idősebb korukban sem szoktak a friss ételek miatt hasmenést kapni. A nasik viszont rájuk nézve is kockázatosak!
Frissen vásárolt csincsillánál se kell aggódni, a költözéssel és a tápváltással járó stressz bizony könnyen vezethet hasmenéshez. Pontosan emiatt érdemes ezért az eddig kapott tápból is 1-2 kilót beszerezni (de legalább egy kis zacskóval).
Ha úgy gondoljuk, hogy kedvencünknek bizony alaposan felborult a bélflórája (pl. egy gyógyszeres kezelés után) néha a joghurt is csodákra képes. Az persze nem garantált, hogy kedvencünk meg is eszi az elétett joghurtot. Ilyenkor fogjunk egy szemcseppentőt vagy egy kis műanyag fecskendőt és azzal adjunk óvatosan egy picit a szájába.
A legfontosabb, hogy igyon, mert a hasmenéstől nagyon könnyen kiszárad. Tegyünk tehát meg mindent a folyadékveszteség pótlására.
Ha a csini széklete nagyon vizes és kicsit nyálkás, azonnal vidd orvoshoz. Ez akár a fertőzött táppal/szénával bevitt Giardiosis (egy ostoros egysejtű élősködő) is lehet, ami ha nem kezelik (Klionnal - ami antibiotikum), a csini teljes kiszáradását majd halálát is okozhatja! A szénát stb. egyébként leginkább más állatok vizelete tudja megfertőzni, pl. a macskáké, patkányoké. A Giardiosis ráadásul még az emberre is veszélyes lehet! (ezért is kell csincsillázás után kezet mosni)
Arra is figyeljünk, hogy a penészes/rosszul tárolt táp is mérgezést okozhat!
HŐGUTA
VIGYÁZAT! A csincsillákra (csak úgy, mint a többi kisállatra) a hőség végzetes lehet!
A hőség, a közvetlen napfény, a rossz szellőztetés, a kevés víz könnyen okozhat a nyári hónapokban hőgutát.
Megelőzése: Ha itt a hőség - jól jön egy kis hasznos tipp a hőguta szélén álló csinjüket lehűteni akaróknak: Tartsuk kedvenceinket lehetőleg jól szellőző ám nem huzatos, naptól védett hűvös helyen.
Ha mindez megvan, ám a hőmérő megközelíti a 28 fokot, nincs más teendőnk mint mindent megtenni a csinink hűtése érdekében.
CSINBAJOK
A beteg csincsilla
Ha csincsillánk beteg, a korai kezelhetőség érdekében folyamatosan figyelni kell általános állapotát és bizonyos apró, de szerencsére nagyszámú, a betegségre utaló jelet, mert nagyon sokáig tudják rejtegetni előlünk a bajra jellemző tipikus tüneteiket és így a későn megkezdett terápia sajnos nem minden esetben bizonyul hatékonynak.
A betegség általános jelei:
1, csökkent étvágy
2, szemek ?csillogásának? csökkenése
3, összetapadt, csapzott bunda
4, érdeklődés, figyelem hiánya
5, fürdés hanyagolása
6, aktivitás csökkenése
7, fogyás, elesettség
8, fülek lekonyulása, tartásnélkülisége
9, fiú és lány pár együtt tartásánál a dominancia elvesztése
Körülírt szőrhiány
A csincsilla bundáján található jól körülírt, a bőrrétegig húzódó szőrhiány egy kitűnő figyelemfelkeltő jel, mert hátterében az irritáló viszketés és fájdalom panaszai állhatnak. Az érintett terület hámhiánya a csincsilla hátsó lábakkal, valamin fogaival történő gyakori ?kapargatása? által alakul ki.
A szem alatti terület hámhiánya azt mutatja, hogy a csincsillának viszket a szeme és a gyakori hátsó lábakkal történő vakarózás következtében szenvedte el a szőr kihullását. A panaszok hátterében a szem fertőzés alapú gyulladásos megbetegedése áll. A kór lefolyása során a csincsilla szeme váladékozni kezd, ami a szemgolyón egy fehér réteg képződésével jelenik meg.
A fül alatt megjelenő hámhiány szintén a gyakori fülvakarás következtében alakul ki, hátterében középfülgyulladás vagy hallójárat gyulladás okozta nagyon erős fájdalom húzódhat meg. Egyéb középfülgyulladásos tünet még a fej gyakori megrázása az érintett oldal felé tendálva, valamint az egyensúlyvesztés.
A végtagokon megjelenő szőrhiány, lecsupaszított lábacskák traumára utaló tünet (ráállás képtelensége, nyílt seb, lógó végtag) hiányában tompa sérülés okozta vagy öreg csincsillánál izületi eredetű fájdalmakat mutathat meg. Ha korábban műtve volt az adott végtag, akkor a ?frontérzékenység? vagy megterheltség enyhe fájdalmát mutatja meg ezzel a csini.
A hát területén fellelhető teljes szőrhiány infúziós vagy injekciós kezelés alatt álló csincsillánál egy természetes szövődmény, a bőr alá adott gyógyszer helyi irritációjaként megjelenő viszketés kapirgálása, ami az adott bőrterület sérülékenységéből adódóan gyakran átmegy teljes hámhiányba, nyílt seb kialakulásába.
(a seb kezelése a naponta történő fertőtlenítés, amihez, ha a Betadine nevű oldatot használjuk, annak jód tartama miatt azt feltétlenül fel kell hígítani; kicsi csini, kicsi jód!)
A szőrcsomó-hiányos terület a csincsilla panaszainak megszűnését követően újra ?beszőrösödik?.
A BETEG CSINCSILLA ÁPOLÁSA
A fertőzés miatt kezelés alatt álló vagy műtét utáni ellátásra szoruló csincsilla alá higiéniai szempontokból és a folyadékháztartás pontos felmérése érdekében célszerű a lábadozás időszakában a kutyapelenka vagy decubitus betegalátét nevű nedvszívó lepedőt tenni.
Nem szennyezi be azzal érintkezve a műtéti sebet és nyomon követhető, hogy ürít-e a csincsilla és mennyi a vizelet mennyisége.
Táplálás
A lábadozás miatt táplálásra szoruló csincsilla nem minden esetben mutatkozik együttműködőnek a fecskendővel adagolt trutyi elfogadásával kapcsolatban.
Egyrészt a tápszer vagy gyógyszer ízesítése a fogyasztási hajlandóságot nagymértékben segíti, de a kezelés második hetében, mikor a csini elveszíti türelmét a gyógyítással szemben, már ez sem bizonyul elegendőnek. Ilyenkor egy törülközőbe tekerve lehet hatástalanítani a csini ellenkezését.
A testét a beavatkozás alatt mindig tartsuk megemelve, ami segít a félrenyelés kivédésében. Ide tartozik még a folyadék lassú, fogyasztási ütemhez igazodó adagolása is.
Az etetéshez használt fecskendő az 1 ml-es inzulinos fecskendő legyen, mert ennek a típusnak a leghosszabb a ?csőre? és azt jól bele lehet nyomni az áldozat szájába úgy, hogy Ő is belátja, nincs mese, itt inni kell!
Kötésvédelem
A lábtörés vagy bokaszalag-szakadás után lábadozó csincsilla imádja leszedni a számára elviselhetetlenül irritáló kötést, ami viszont nélkülözhetetlen a műtéti seb védelme vagy a végtag merevítése szempontjából. A kötés csincsillatámadásoktól való védelmére remekül beválhat, ha az eredeti kötésre még ráhúzunk egy ?harisnya zoknit?. Papírral próbálkozni ugye felesleges, a különböző műanyag formációk elfogyasztása káros hatású.
Ez nem segít az irritáció csökkentésében, de remekül elszórakozik a csini a harisnya szálainak boncolgatásával, a széthúzgált szálakat nem tudja megenni és a védőréteg megsemmisítése akár a felügyelet nélküli 10 órán keresztül is eltart.